Észtországban, egy kicsi, rejtett helyen, Kirikuküla település Marja Talu nevű faházában került sor 2024. augusztus 14-18. között a Nature’s Healers ifjúsági cserére, ahol hat fiatal képviselte Románia és Székelyföld színeit. A résztvevők a rövid, de tartalmas projekt után rengeteg élménnyel, tudással és új barátságokkal gazdagodva tértek haza. Beszámolójukat alább olvashatjátok.
„Az első nap az ismerkedésről szólt, úgy a résztvevőkkel, mint a hellyel egyaránt. Különböző interaktív játékokon keresztül ismerhettük meg jobban egymást és tanulhattuk meg egymás neveit. Ezt követte egy rövid bevezető, amelyben tájékoztattak minket arról, mire számíthatunk a hét folyamán. Izgalommal teli érzések uralkodtak rajtunk, mivel az ebéd után egy rövid pihenő következett, majd egy workshop keretén belül Észtország, a házigazda, egy izgalmas programmal készült nekünk. Ebben a saját testünket kellett eszközként használnunk különböző érzések kifejezésére, amely által bepillantást nyertünk a test és a lélek összhangjának fontosságába, valamint a természet erejének hatásaiba.
Ezt követte az észt és portugál interkulturális este, amely során megismerhettük e két ország szépségeit, mind földrajzi, mind gasztronómiai szempontból.
A második napot az előző napról való elmélkedéssel indítottuk. Párokba rendeződve a természetben sétálva, adott kérdések alapján megbeszéltük az előző nap eseményeit, és elmélkedtünk azon, hogy mi volt a szerepünk aznap, illetve mit csinálhatnánk másképp a hét további részében. Ezt követte az észt csapat rövid tevékenysége, ahol csapatokba szerveződve először megkülönböztettük a formális és non-formális oktatást. Ezután csapatokban példákat keresve érveltünk a non-formális oktatás mellett, bemutatva a többi csapatnak ennek fontosságát, kiemelve a „Nature’s Healers”-hez hasonló ifjúsági csereprogramok által elsajátított kompetenciákat. A nap fénypontját a „túlélő program” jelentette, amely során az észt csapat bemutatója révén megismerkedtünk különböző, természetben való túléléshez szükséges telefonos alkalmazásokkal, mint például a Mushroom ID, iTrackWildLife, iNaturalist, ObsIdentify és RockIdentify. Lehetőségünk volt ezeket kipróbálni terepen is, ahol a csere zajlott. Később egy ötfeladatból álló túlélési tevékenységben vettünk részt az erdőben, ahol a csapatoknak két óra alatt kellett teljesíteniük a feladatokat. Az eredmények bemutatására másnap került sor. A napot az egyik túlélő feladat során szerzett rókagomba megtisztításával zártuk.
A harmadik napot a megszokott 15 perces kiértékelőkkel kezdtük a partnereinkkel. Ezután a portugál csapat foglalkozása következett, amelyet egy csapatmunkát igénylő játékkal indítottunk, majd egyéni feladattal folytattuk, ahol minden résztvevő keresett magának egy helyet, elgondolkodhatott, és közelebb kerülhetett a természethez. A délután folyamán két csapatra osztva megtanultunk kenuzni, majd hármas csapatokban egy kenu túrára indultunk, ami nagyon kellemes élmény volt a számunkra. A hosszú túra és a visszaút után egy szabad estére került sor, amelyet csapatunk arra használt, hogy felkészüljön a másnap reggeli foglalkozásra.
A negyedik napot is az előző napi tapasztalataink, élményeink, érzéseink megbeszélésével kezdtük. Ezután mi tartottunk workshopot a fizikai aktivitások mentális jólléthez való hozzájárulásáról. Egy bemelegítővel kezdtünk, ahol adott dalokra kiváltott érzelmeket kellett tánc formájában visszatükrözni. A bemelegítő után tai chi gyakorlatokat tanítottunk, ami segített a környezettel való kapcsolódásban, az ellazulásban és az önmagunkba való elmélyülésben. Ezt követte egy kinti csapatverseny a házigazdák szervezésében és a győztest a legfinomabb helyi csokival jutalmazták.
Egy hosszabb szünet után a spanyol csapat kültéri relaxációs gyakorlataival folytattuk, majd a magyar csapat segített teljesen ellazulni egy vezetett meditáció során. A napot egy interkulturális estével zártuk, ahol csapatunkon kívül a magyar és a spanyol résztvevők mutatták be országukat, hagyományos ételeiket, italaikat, táncaikat, ami mindenki számára nagyon jó hangulatot teremtett.
Az utolsó napon már mindenki érezte, hogy közeledik a távozás ideje, ezért az elmúlt napokra és a jövőre helyeződött a hangsúly. A reggelt mindenki a szokásos párjával kezdte, kibeszélve gondolatait és érzéseit. Ezután a spanyolok és a portugálok tevékenységei keretében rávilágítottak azokra az értékekre, amelyeket fontos lenne megőriznünk a projekt lejárta után is. A következő program során a magyarok arra helyezték a hangsúlyt, hogy kis csoportokban olyan projekteket találjunk ki, amelyekre szívesen elmennénk és megvalósítanánk. Ezt követően mindenki kitöltötte a Youthpass-át. Az észtek az utolsó napra tartogattak egy izgalmas kincskereső játékot, amely mindenkit lelkesített az esti búcsúbulira.
Végül a mi programunk következett, amikor megkértünk mindenkit, hogy egy 1-10-ig terjedő skálán értékeljék, mennyire tudtak elmélyülni a témákban, és hogy érezték magukat az egész hét alatt.
Zárásként tábortűz melletti beszélgetés, beerpong bajnokság és társasjáték volt terítéken. Az utolsó nap volt az egész hét megkoronázása.